English
Ez a nap is eljött.
Hajnalban fogom a bőröndöm és elindulok Velencébe, a Contemporary Venice 2025, International Art Fair megnyitójára.
Kiválasztott lettem.
A mese úgy kezdődött, hogy végigsimítottam egy régi könyv viseltes borítóját. Ahogy kinyitottam a könyvet, megcsapott a korosodó papír illata – szinte elfelejtettem, mennyire szeretem – s a nyomában felébredt megannyi emlék. A rezzenéstelen csendben telt órák, amelyeket a könyvtárakban töltöttem, siető gyermeki lépteim, ahogy hónom alatt a könyvekkel hazafelé igyekeztem, mert megint elhúztam, vagy inkább elfelejtettem az időt. A fejem mellett elrepülő hangvilla fémes csattanása a padlón, mert rajtakaptak, hogy olvasok énekkaron és minden órán, lopva, titokban, a pad alatt, a folyosón, az udvaron és bárhol.
A gyermekkorom könyvek között telt, regények köré szövődött és én belebújtam a történetekbe, együtt lélegeztem velük.
Ez a lélegzet most visszatért.
Ecsetet, alapozót, festéket ragadtam, sablonok után kutattam, előkerült a ragasztópisztoly, a smirgli, a könyv tartalmához korban és hangulatban illő szalvéták és képek, a pasztellkréta és az aranypor.
Mécsest gyújtottam és a kezeim között életre kelt a történet.
Új életre.
Miközben a borítók megelevenednek, a régi könyvek új értelmet nyernek. Minden egyes borítóra, amelyen otthagyom a kezem nyomát, odacsempészek egy darabkát a világomból. A könyvek, az írás és általában az élet iránti rajongásomból, a mélységes tiszteletből, amellyel az írók, a történeteik és elkötelezett alkotó folyamataik felé fordulok.
A borítók mintázatában ott vagyok magam is kicsit.
Ez az én védjegyem.
Hálás köszönet az ITSLIQUID CONTEMPORARY ART EXHIBITIONS csapatának, művészeti vezetőjének, kurátorainak, hogy a könyveimet kortárs művészeti alkotásként értékelték és nemzetközi eseményükön, számos képzőművészeti remekmű társaságában kiállítják.
Nem álom, valóság.
Sosem voltam még ennyire ébren.
Photos made by: DOMI NIKA PHOTO